Fostering of literacy competences plays a key role in promoting social cohesion and reducing economic
and social disparities. Quality ECE lays the foundations for later success in life in terms of education, well-being, employability, and social integration, and is especially important for children from disadvantaged backgrounds. In 5 of the 7 partner countries the average percentage of early leavers is higher than the EU average. Only Belgium and the enlargement country Bosnia and Herzegovina have better scores. At least 4 of the 7 partner countries (no data from BiH) have scores below the OECD average in the Pisa2019 Reading test. This READ project fully meets the needs of the EU to modernize and improve the quality of early education, increase key competences, and professional development of teachers and educators, also thanks to international cooperation and exchange of good practices. The methodology of the project is based on mutual learning between partners and the exchange of good practices. This has been realised through short-term joint staff training activities organised in each partner country. The goal of the project was to compose an international collection of good practices that support the development of basic reading skills before the actual learning to read process begins. The training activities all focussed on the observation of development activities of literacy competences for pre-school children, and of the reading activities in primary school. For this purpose, a uniform observation scheme was developed to observe the good practices, services offered, and the quality of teaching and training materials. Additionally, the trainings created interesting opportunities to collect data and exchange about the social, cultural and educational contexts, strategies, policies, involved stakeholders (public and/or private). Each country also conducted a literacy competence survey for educators, teachers and parents. A summary of each survey, as well as the observation results are included in this publication.

READY TO READ –
READ project 2019

1 HU01 KA201 061099
KA2 Strategic
Partnerships for school education Exchange of Good Practices

Summarization of Questionnaires for literacy competences survey

Az Erasmus+ Program társfinanszírozásában megvalósuló FULL LIFE projekt lehetővé tette a bevált gyakorlatok cseréjét és a kölcsönös szakmai gyarapodást a testi, mentális, szellemi vagy érzékszervi fogyatékossággal élők integrációjának fejlesztéséért dolgozó szervezetek és szakemberek között.
A projekt teljes mértékben megfelel és hozzájárul a 2010–2020 közötti időszakra szóló Európai fogyatékosságügyi stratégiához, amely megnyitotta az utat az akadálymentes Európa felé, valamint megerősítette a fogyatékossággal élők pozícióját annak érdekében, hogy élhessenek jogaikkal, és teljes körűen részt vehessenek a társadalomban és a gazdaságban; valamint a 2021–2030 közötti időszakra szóló Stratégiához a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért , melynek célja, hogy biztosítsa minden fogyatékossággal élő európai személy emberi jogait, esélyegyenlőségét, egyenlő részvételét a társadalomban és a gazdaságban, döntési lehetőségét azt illetően, hogyan és kivel szeretnének lakni, az különleges igényeitől független szabad mozgását az EU-n belül, valamint azt, hogy ne részesüljön megkülönböztetésben.

Ez az országjelentés a magyarországi, írországi, észak-macedóniai, portugáliai, romániai, szerbiai, szlovákiai és magyarországi munkaalapú felnőttképzési szolgáltatókról gyűjti össze az információkat. A dokumentum elemzi az Uniós és nemzetközi politikával való összhangot, a hálózatépítést és finanszírozást, valamint a kihívásokat és ajánlásokat.

A nem formális felnőttoktatás keretében végzett művészeti és kulturális tevékenységek jó gyakorlatainak összefoglalása, amelyek elősegítették a fogyatékossággal élő és mentális problémákkal küzdő személyek készségeinek fejlesztését, és hozzájárultak társadalmi befogadási folyamatukhoz, beleértve a munkaerőpiacra való visszatérés folyamatát, valamint a társadalmi befogadással kapcsolatos nemzeti háttér és a nemzeti stratégiák rövid leírását.

A globalizáció és a migráció megnyitotta az utat a mai társadalmak kulturális sokszínűségének növekedése előtt. Ez a társadalmi változás kihívások elé állítja a pedagógusokat és a tanárokat az óvodákban. A növekvő pluralizmus, különösen a nyelvi és kulturális sokszínűséggel járó multikulturalizmus miatt a kora gyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások (ECEC) keretében személyre szabott tantervre van szükség. Különösen új ismeretekre, bizonyítékokkal alátámasztott eszközökre és jó gyakorlatokra van szükség annak érdekében, hogy minden gyermek növekedését befogadják és kísérjék. Ezért e záró kiadvány célja, hogy összefoglalja az Interkulturális koragyermekkori nevelés és gondozás tantervtervezése szakemberek számára (I.ECEC) című projekt céljait, módszereit, eredményeit és jó gyakorlatait oktatási szakemberek, gyakorlati szakemberek és középiskolai hallgatók számára. Ez az összeállítás számos tevékenységet foglal magában, amelyek mind nemzeti (partnerországok), mind nemzetközi (EU) szinten kiterjednek, nevezetesen: irodalmi áttekintés, adatgyűjtés, elemzés és az interkulturális szemléletű kora gyermekkori neveléssel és gondozással kapcsolatos jó gyakorlatok leírása. Az első fejezet bevezetést tartalmaz az Interkulturális kisgyermekkori nevelés és gondozás projekt fontosságáról, utalva elődjére, a Multikulturális kisgyermekkori nevelés projektre. A szisztematikus szakirodalmi áttekintés jelentős hiányosságot tárt fel a szakirodalomban a társadalmi befogadással kapcsolatban az interkulturális kisgyermekkori nevelésben. Ezért érdekes volt konkretizálni a témával kapcsolatos ismereteket és jó gyakorlatokat, hogy hozzájáruljunk a pedagógusok munkaterületéhez és a gyakorlatorientált tudományos kutatáshoz. Ezt követően a második fejezetben a kutatás módszertanát tárgyaljuk. Az utolsó kiadvány feltáró jellegű, amelynek célja a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi befogadásával való foglalkozás megértése és elősegítése. Annak érdekében, hogy választ kapjunk erre a kérdésre, az akciókutatást, mint a kutatás részvételi módját választották. Mindkettőt a kutatási terv; az adatgyűjtés; a válaszadók; és az adatelemzés mellett ismertetjük. A jó gyakorlatokat és a kutatási eredményeket a négy egymást követő modulban tárgyaljuk a fő kérdés megválaszolása érdekében, nevezetesen az 1. modul: Komplex és sokszínű társadalmak; 2. modul: Sokszínűség a kisgyermekkori nevelési-oktatási szolgáltatásokban; 3. modul: Befogadás és részvétel; 4. modul: Rugalmas gyakorlat, innováció és átalakulás. A záróprojekt lényege; a kezdeti eredmények és a további projektekre vonatkozó javaslatok végül a konklúzióban kerülnek összeállításra. Ezen kívül kidolgoztunk egy tanári kézikönyvet, különösen a jó gyakorlatok saját oktatási gyakorlatban történő megvalósításához.

A végleges kiadvány tartalmazza a szakirodalmi áttekintést, a módszereket, a megfigyeléseket, a megállapításokat, az interkulturális szemléletű kisgyermekkori neveléssel és gondozással kapcsolatos jó gyakorlatokat, valamint az Interkulturális kisgyermekkori nevelési és gondozási tantervtervezés szakemberek számára (I.ECEC) projektből származó gyakorlati példákat. A kiadvány az Erasmus Brussels University of Applied Sciences and Arts, a Firenzei Egyetem (UNIFI) Neveléstudományi, Nyelvi, Interkulturális, Irodalmi és Pszichológiai Tanszék (FORLILPSI), az Eötvös Loránd Tudományegyetem-Egyetemi és Óvodapedagógiai Kar, a Galileo Progetti Nonprofit Kft., az ARCA Cooperativa Sociale a r.l. és a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék együttműködése tette lehetővé. Jelen kézikönyv a végleges kiadvány felhasználásán alapul. Minden fejezethez tartalmaz egy összefoglalót, valamint irányadó kérdéseket annak érdekében, hogy megértsük a társadalmi befogadással kapcsolatos végeredményeket az interkulturális óvodai nevelésben. A cél tehát a végleges kiadvány használatához vezető rövidítés konkretizálása annak érdekében, hogy hozzájáruljon a pedagógusok oktatásának és a gyakorlatorientált tudományos kutatásnak a területéhez.

Az I.ECEC felmérés fő célja az volt, hogy információt gyűjtsön a pedagógusok COVID-19 helyzet során szerzett tapasztalatairól és a kisgyermeknevelési szolgáltatások gyakorlatában bekövetkezett változásokról. Az I.ECEC felméréshez használt félig strukturált kérdőívet a Firenzei Egyetem (UNIFI) kutatócsoportja tervezte meg, amelyet Dr. Clara Silva professzor koordinált, az ELTE TOK és az Erasmushogeschool Brussel (EhB) támogatásával, 4 zárt végű és 17 nyitott végű kérdésből állt. Lefordították olasz, magyar és holland nyelvre, kisebb változtatásokkal, hogy az adott kontextushoz és realitásokhoz igazítsák. A kérdőív fő témakörei/szakaszai a következők voltak: kapcsolat a gyermekekkel és a családokkal, a mindennapok pillanatai, játék és tevékenységek, valamint a COVID-19 tapasztalatairól szóló reflexiók.

Örülünk a lehetőségnek, hogy a Fine! Élelmiszer és táplálkozás a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban” projekt keretében bemutathatunk néhány kulcsfontosságú témát ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Összegyűjtöttük az élelmiszerekkel kapcsolatos különböző szempontokat feltáró cikkeket a témákról:Egészség, az elhízás és a betegségek megelőzése;táplálkozási alapelvek és biológiai elemek;a táplálkozás fontossága a gyermekkori fejlődésben;étkezési és táplálkozási nehézségek a gyermekeknél;ételallergiák és […]