A nem formális felnőttoktatás keretében végzett művészeti és kulturális tevékenységek jó gyakorlatainak összefoglalása, amelyek elősegítették a fogyatékossággal élő és mentális problémákkal küzdő személyek készségeinek fejlesztését, és hozzájárultak társadalmi befogadási folyamatukhoz, beleértve a munkaerőpiacra való visszatérés folyamatát, valamint a társadalmi befogadással kapcsolatos nemzeti háttér és a nemzeti stratégiák rövid leírását.
A globalizáció és a migráció megnyitotta az utat a mai társadalmak kulturális sokszínűségének növekedése előtt. Ez a társadalmi változás kihívások elé állítja a pedagógusokat és a tanárokat az óvodákban. A növekvő pluralizmus, különösen a nyelvi és kulturális sokszínűséggel járó multikulturalizmus miatt a kora gyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások (ECEC) keretében személyre szabott tantervre van szükség. Különösen új ismeretekre, bizonyítékokkal alátámasztott eszközökre és jó gyakorlatokra van szükség annak érdekében, hogy minden gyermek növekedését befogadják és kísérjék. Ezért e záró kiadvány célja, hogy összefoglalja az Interkulturális koragyermekkori nevelés és gondozás tantervtervezése szakemberek számára (I.ECEC) című projekt céljait, módszereit, eredményeit és jó gyakorlatait oktatási szakemberek, gyakorlati szakemberek és középiskolai hallgatók számára. Ez az összeállítás számos tevékenységet foglal magában, amelyek mind nemzeti (partnerországok), mind nemzetközi (EU) szinten kiterjednek, nevezetesen: irodalmi áttekintés, adatgyűjtés, elemzés és az interkulturális szemléletű kora gyermekkori neveléssel és gondozással kapcsolatos jó gyakorlatok leírása. Az első fejezet bevezetést tartalmaz az Interkulturális kisgyermekkori nevelés és gondozás projekt fontosságáról, utalva elődjére, a Multikulturális kisgyermekkori nevelés projektre. A szisztematikus szakirodalmi áttekintés jelentős hiányosságot tárt fel a szakirodalomban a társadalmi befogadással kapcsolatban az interkulturális kisgyermekkori nevelésben. Ezért érdekes volt konkretizálni a témával kapcsolatos ismereteket és jó gyakorlatokat, hogy hozzájáruljunk a pedagógusok munkaterületéhez és a gyakorlatorientált tudományos kutatáshoz. Ezt követően a második fejezetben a kutatás módszertanát tárgyaljuk. Az utolsó kiadvány feltáró jellegű, amelynek célja a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi befogadásával való foglalkozás megértése és elősegítése. Annak érdekében, hogy választ kapjunk erre a kérdésre, az akciókutatást, mint a kutatás részvételi módját választották. Mindkettőt a kutatási terv; az adatgyűjtés; a válaszadók; és az adatelemzés mellett ismertetjük. A jó gyakorlatokat és a kutatási eredményeket a négy egymást követő modulban tárgyaljuk a fő kérdés megválaszolása érdekében, nevezetesen az 1. modul: Komplex és sokszínű társadalmak; 2. modul: Sokszínűség a kisgyermekkori nevelési-oktatási szolgáltatásokban; 3. modul: Befogadás és részvétel; 4. modul: Rugalmas gyakorlat, innováció és átalakulás. A záróprojekt lényege; a kezdeti eredmények és a további projektekre vonatkozó javaslatok végül a konklúzióban kerülnek összeállításra. Ezen kívül kidolgoztunk egy tanári kézikönyvet, különösen a jó gyakorlatok saját oktatási gyakorlatban történő megvalósításához.
A végleges kiadvány tartalmazza a szakirodalmi áttekintést, a módszereket, a megfigyeléseket, a megállapításokat, az interkulturális szemléletű kisgyermekkori neveléssel és gondozással kapcsolatos jó gyakorlatokat, valamint az Interkulturális kisgyermekkori nevelési és gondozási tantervtervezés szakemberek számára (I.ECEC) projektből származó gyakorlati példákat. A kiadvány az Erasmus Brussels University of Applied Sciences and Arts, a Firenzei Egyetem (UNIFI) Neveléstudományi, Nyelvi, Interkulturális, Irodalmi és Pszichológiai Tanszék (FORLILPSI), az Eötvös Loránd Tudományegyetem-Egyetemi és Óvodapedagógiai Kar, a Galileo Progetti Nonprofit Kft., az ARCA Cooperativa Sociale a r.l. és a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék együttműködése tette lehetővé. Jelen kézikönyv a végleges kiadvány felhasználásán alapul. Minden fejezethez tartalmaz egy összefoglalót, valamint irányadó kérdéseket annak érdekében, hogy megértsük a társadalmi befogadással kapcsolatos végeredményeket az interkulturális óvodai nevelésben. A cél tehát a végleges kiadvány használatához vezető rövidítés konkretizálása annak érdekében, hogy hozzájáruljon a pedagógusok oktatásának és a gyakorlatorientált tudományos kutatásnak a területéhez.
Az I.ECEC felmérés fő célja az volt, hogy információt gyűjtsön a pedagógusok COVID-19 helyzet során szerzett tapasztalatairól és a kisgyermeknevelési szolgáltatások gyakorlatában bekövetkezett változásokról. Az I.ECEC felméréshez használt félig strukturált kérdőívet a Firenzei Egyetem (UNIFI) kutatócsoportja tervezte meg, amelyet Dr. Clara Silva professzor koordinált, az ELTE TOK és az Erasmushogeschool Brussel (EhB) támogatásával, 4 zárt végű és 17 nyitott végű kérdésből állt. Lefordították olasz, magyar és holland nyelvre, kisebb változtatásokkal, hogy az adott kontextushoz és realitásokhoz igazítsák. A kérdőív fő témakörei/szakaszai a következők voltak: kapcsolat a gyermekekkel és a családokkal, a mindennapok pillanatai, játék és tevékenységek, valamint a COVID-19 tapasztalatairól szóló reflexiók.
Örülünk a lehetőségnek, hogy a Fine! Élelmiszer és táplálkozás a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban” projekt keretében bemutathatunk néhány kulcsfontosságú témát ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Összegyűjtöttük az élelmiszerekkel kapcsolatos különböző szempontokat feltáró cikkeket a témákról:Egészség, az elhízás és a betegségek megelőzése;táplálkozási alapelvek és biológiai elemek;a táplálkozás fontossága a gyermekkori fejlődésben;étkezési és táplálkozási nehézségek a gyermekeknél;ételallergiák és […]
A FINE! Projektben résztvevő partnerek állították össze e Nemzetközi Receptkönyvet, ami egészséges, tápláló, kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú, ízletes és étvágygerjesztő ételek leírásait tartalmazza. Ez a könyv az intézmények és családok számára is hasznos eszköz, néhány étel felkerül a projekt partnerek étlapjára, néhány receptet pedig az intézmények munkatársai osztanak meg a
szülőkkel.
A Central European Initiative (CEI) egy regionális kormányközi fórum, amely elkötelezte magát az európai integráció támogatása mellett a tagállamok között az Európai Unióban (EU) és a nemzetközi szervezetekkel. Ez a kiadvány inspiráló és hasznos ötleteket kínál azok számára, akik a társadalmi integráció területén dolgoznak, valamint további stratégiákat ajánl az Európa 2020 irányelveivel kapcsolatban az integrációt és az aktív fejlődést illetően. Tartalmazza továbbá az európai társadalmi integráció szükségességének a magyarázatát, a hátrányos helyzetűek munkahelyi bevonási technikáinak az elemtését, végül a kiadvány az egyes partnerek által bevált eljárásainak az összegyűjtésével zárul.
A PRESS projekt hozzájárul az Európa 2020 program által az oktatásban, a foglalkoztatásban és a társadalmi integrációban kitűzött célok eléréséhez, Magyarországon pedig a nemzeti társadalmi integrációs stratégia végrehajtásához: mélyszegénység, gyermek-, illetve romaszegénység (2011-2020) elleni harchoz. A kiadvány a következőképpen áll össze: az elején a kontextus elemzése olvasható, amely a projekt és a kapcsolódó partnerek leírását foglalja magában, majd a hátrányos helyzetű csoportok és az Európai Unió stratégiái kerülnek összefoglalásra. Végül pedig a munkaintegrációs társadalmi vállalkozások (WISE) és a különböző nemzeti kontextusok elemzésének összefoglalója zárja a kiadványt.
Ez a kiadvány az Erasmus + KA2 Strategic Multicultural Partnership Project Early Childhood Education – MECEC + keretében készült. Tartalmazza az érintett partnerek bemutatását, az Európai Unió és a multikulturális kisgyermeknevelés kapcsolatának a magyarázatát, a kutatás módszereit és eszközeit, az igények elemzését és a nemzeti kutatási jelentések összehasonlítását.
A projekt célja a munkaintegrációs társadalmi vállalkozásokkal és a Jobcoach sajátos szakmai profiljával kapcsolatos legjobb és leginnovatívabb gyakorlatok kidolgozása és közvetítése volt. A kiadvány a következőképpen épül fel: először egy rövid kifejtése olvasható az alkalmazott módszertannak, majd a kérdőív-, és a célhoz vezető út leírása: megvizsgálni és összegyűjteni a célközönség véleményét a fő témákról, amelyekre a létrehozandó képzési modul épül, a projekt végeztével.
