A globalizáció és a migráció megnyitotta az utat a mai társadalmak kulturális sokszínűségének növekedése előtt. Ez a társadalmi változás kihívások elé állítja a pedagógusokat és a tanárokat az óvodákban. A növekvő pluralizmus, különösen a nyelvi és kulturális sokszínűséggel járó multikulturalizmus miatt a kora gyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások (ECEC) keretében személyre szabott tantervre van szükség. Különösen új ismeretekre, bizonyítékokkal alátámasztott eszközökre és jó gyakorlatokra van szükség annak érdekében, hogy minden gyermek növekedését befogadják és kísérjék. Ezért e záró kiadvány célja, hogy összefoglalja az Interkulturális koragyermekkori nevelés és gondozás tantervtervezése szakemberek számára (I.ECEC) című projekt céljait, módszereit, eredményeit és jó gyakorlatait oktatási szakemberek, gyakorlati szakemberek és középiskolai hallgatók számára. Ez az összeállítás számos tevékenységet foglal magában, amelyek mind nemzeti (partnerországok), mind nemzetközi (EU) szinten kiterjednek, nevezetesen: irodalmi áttekintés, adatgyűjtés, elemzés és az interkulturális szemléletű kora gyermekkori neveléssel és gondozással kapcsolatos jó gyakorlatok leírása. Az első fejezet bevezetést tartalmaz az Interkulturális kisgyermekkori nevelés és gondozás projekt fontosságáról, utalva elődjére, a Multikulturális kisgyermekkori nevelés projektre. A szisztematikus szakirodalmi áttekintés jelentős hiányosságot tárt fel a szakirodalomban a társadalmi befogadással kapcsolatban az interkulturális kisgyermekkori nevelésben. Ezért érdekes volt konkretizálni a témával kapcsolatos ismereteket és jó gyakorlatokat, hogy hozzájáruljunk a pedagógusok munkaterületéhez és a gyakorlatorientált tudományos kutatáshoz. Ezt követően a második fejezetben a kutatás módszertanát tárgyaljuk. Az utolsó kiadvány feltáró jellegű, amelynek célja a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi befogadásával való foglalkozás megértése és elősegítése. Annak érdekében, hogy választ kapjunk erre a kérdésre, az akciókutatást, mint a kutatás részvételi módját választották. Mindkettőt a kutatási terv; az adatgyűjtés; a válaszadók; és az adatelemzés mellett ismertetjük. A jó gyakorlatokat és a kutatási eredményeket a négy egymást követő modulban tárgyaljuk a fő kérdés megválaszolása érdekében, nevezetesen az 1. modul: Komplex és sokszínű társadalmak; 2. modul: Sokszínűség a kisgyermekkori nevelési-oktatási szolgáltatásokban; 3. modul: Befogadás és részvétel; 4. modul: Rugalmas gyakorlat, innováció és átalakulás. A záróprojekt lényege; a kezdeti eredmények és a további projektekre vonatkozó javaslatok végül a konklúzióban kerülnek összeállításra. Ezen kívül kidolgoztunk egy tanári kézikönyvet, különösen a jó gyakorlatok saját oktatási gyakorlatban történő megvalósításához.